Fourth

Ezt nem hiszem el! Mi van velem? - Gondolataimból egy ismerős hang zökkentett ki.
- Mi van nem csak idegen srácokat rohansz le,még süket is vagy?- Mondta Kíméletlenül.
- Te lerohantad?- Kérdezte Noémi hitetlenkedve.
- Mi? Ne...
- Persze. A gáz,hogy még nem is ismerem- Vágott a szavamba Krisz.
- Ez Komoly? Lerohantad?- Kérdezték egyszerre legalább öten körülöttem.
- Dehogyis! Az egészet kitalálta! Ő jött nekem. Nem igaz,hogy elhiszitek neki!- Fakadtam ki dühösen.
- Bocs szivi,de én két éve ide járok. Engem itt mindenki ismer.- Látszott rajta,hogy jót szórakozik a szerencsétlenkedésemen.
- Ahhj, Menj a francba!- Vágtam a fejéhez a labdát és ott hagytam őket. Még hallottam,ahogy röhögnek gondolom rajtam.
- Nyugi,Én hiszek neked- Simított végig egy kéz a karomon. Oldalra néztem és Nó mosolygott rám kedvesen.
- Köszi. Nem hiszem el,hogy ez a mocsok ilyet állít rólam. Még csak nem is ismer!- Háborogtam.
- Ez tényleg szemétség. Én sem értem miért mond ilyeneket,de felejtsd el és nézzünk körül,mert még semmit nem láttunk.- Mondta nyugtatóan,mire én tényleg megnyugodtam.
- Rendben.-Válaszoltam és körülnéztem.
Az egész hely nagyon szép volt. A faházak U alakban helyezkedtek el. Volt egy nagy U alak,ami előtt sok kisebb. Olyan volt,mint egy U alakú város sok U alakú utcával. A nagy U alak két oldalán voltak zuhanyzók és WC -k. Középen pedig az étkező sátor és az elsősegély sátor. A tábor bejáratánál egy nagy oszlop,amin egy zászló hirdette a tábor nevét. Az egész helyet fák vették körül, és ha kinéztél a kiléptél a kunyhód ajtaján,rögtön megláttad a vizet. Annyira békés volt minden! Leszámítva a sok ordibálást.
Bámészkodásunkból egy nagy gong zökkentett ki,majd meghallottuk Bálint hangját.
- Figyelem gyerekek vacsora!- Mire mindenki elkezdett futni az étkező sátor felé. Beálltunk a sorba kajáért,ami ha jól láttam virsli volt. A sor baromi hosszú volt,amit Nó-nak meg is említettem lehet,hogy túl hangosan, mivel az előttünk álló srác megfordult.
- Tessék menjetek előttem.-Mondta tök kedvesen,aztán rám nézett. Azonnal megdermedtem. Nem csak azért mert,bármikor ha meglátom ezt váltja ki belőlem,hanem amit ez után mondott elég hangosan.
- Ja, bocs,téged nem engedlek,mivel nem akarom,hogy a túlzott kedvességem miatt megint lerohanj.-Köpni-nyelni nem tudtam,mikor helyettem a mögöttem lévő csajt engedte előre. A szememmel Noémit kerestem,hogy segítsen,de nem láttam sehol se úgy látszik, Ő már sorra került. Annyira seggfej vagy,hogy azt már tanítani kéne!! Mit csináltam,hogy ilyen bunkó vagy velem!?-Nagyon dühös voltam.
- Csak annyit,hogy ide jöttél ebbe a táborba,és fel...- Nem tudta befejezni mert egy csaj,pontosabban Kira ( asszem) odajött hozzánk,legalábbis Krisz-hez akinek nevetve végigsimított a karján.
- Nem jössz? Foglaltam helyet ahol szereted.- A hangja túl magas volt. Legalábbis ezt próbáltam bebeszélni magamnak,miközben megkérdeztem.
- Ti ismeritek egymást?- Bakker! Mért kérdezek ilyeneket ismeretlen emberektől? Ha ismerik egymást rájuk tartozik. Annyira hülye vagyok!
-  Persze osztálytársak vagyunk-Látszott,hogy idegesítem. Ezt onnan vettem,hogy a hangja most felsőbbrendűséget mutatott.- Na Krisz jössz?- És még egyszer végigsimított a karján.
- Aha,csak elkérem a kaját-Válaszolta,és már ment is. Végül én is sorra kerültem és Nó-t keresve megindultam az asztalok között. Leghátul foglalt helyet-jellemző-leültem és beleharaptam a virslimbe. Elég furcsa fejet vághattam,mert Noémi megkérdezte mi bajom van.
- Kira.-Válaszoltam egyszerűen,amiből Nó könnyen levágta a lényeget.
- Csak osztálytársak. Nem tilthatod meg nekik,hogy ne beszéljenek egymással.-Mosolygott.
- Nem hinném,hogy csak osztálytársi viszony van köztük.-Mondtam durcásan.
- Ó,hát csak nem szerelmes valaki?-Kérdezte visszafojtott vigyorral az arcán.
- Mi? Neeeem! Ki nem állhatom a srácot! Ő egy undorító nyálgép,aki azt hiszi minden csajt megkaphat.- Válaszoltam túl hamar,mire Nó csak sejtelmesen somolygott és csak ennyit válaszolt- Aha,persze.-Aztán már mindketten a kajánkkal voltunk elfoglalva.
     Mikor végeztünk,kimentünk a sátorból és egy kis tömeget láttunk összegyűlni.
- Hát ez meg mi?-Kérdeztem.
- Nem tom. Nézzük meg.-Húzott maga után Nó.
- Mindenki itt van?-Hallottuk Bálint hangját.-Rendben akkor ismertetem a szabályokat. Reggel és este tudtok fürdeni. Három kabin van szóval rendesen osszátok be. Reggel nyolckor van kelés,negyed kilenckor torna,aztán reggeli. Aki késik a reggeli tornáról az zálogot ad, amit az este folyamán kap vissza.A reggeli után, mindig ismertetjük a további programot. Az ebéd kettőkor van. Délután szabad foglalkozás, vacsora este fél nyolckor. Ha hallotok egy gongot az az étkezést,vagy a gyülekezőt jelenti. A vacsora után tábortűz,ami után takarodó. A takarodó után félórával, senkit nem akarok a faházán kívül látni. Most pedig irány mindenki aludni vagy fürdeni,mert ma már nem lesz tábortűz.-Fejezte be monológját.
- Megyünk fürdeni?-Kérdezte Nó.
- Én reggel szoktam-Válaszoltam a hangzavarban picit hangosan.
- Oké,de holnap akkor hánykor kelünk?-Nó hangján látszott,hogy nem szeret korán kelni,ezért megnyugtattam.
- Neked nem muszáj,de olyan félhét körül.-Nevettem ki.
- Neked nem muszáj, de olyan félhét körül.-Utánozta valaki a hangomat. Mire hátranéztem már nem láttam az "illetőt".
 Megérkeztünk a házunkhoz,mikor bementünk,én annyira fáradt voltam,hogy gyorsan pizsamába öltöztem és bevetődtem az ágyba.
- Jóh éhhéjt Nóóóó-mondtam ásítva és már aludtam is.




** Itt is van a negyedik rész! Remélem elnyerte a tetszéseteket. A kövit szombaton hozom.
Puszi Happy Hippie :) **