**Na szóval. Eljött az az idő,hogy nem csak a végén,de az elején is pofázok :) . Nagyon köszönöm a kommenteket és hogy ilyen sokan vagytok akiket érdekel az írásom. Mivel hétköznap nem leszek otthon (gimi) ezért csak szombatonként tudok részeket hozni-mondjuk ezt már közöltem,de nem biztos,hogy mindenki elolvasta. Na tovább nem pofázok Jöjjön a rész!
xoxo happy hippie :) **
Reggel az ébresztőm csengésére ébredtem. Hát a tesóm még mindig jobb. Felkeltem,Noémi még aludt,Kira meg nem érdekel,de ha jól láttam nem volt az ágyában. Felkaptam a ruháimat és a törülközőmet a kezembe és kimentem. Kint még kicsit hűvös volt, ezért elég gyorsan sétáltam a zuhanyzó házak felé. Bent leraktam a ruháimat,beálltam a zuhany alá és egy ideig csak folyattam magamra a vizet,majd rendesen letusoltam. (Azért szoktam reggel fürdeni,mert jobban felébredek.) Magam köré csavartam a törülközőt és Kiléptem a fülkéből. Körbenéztem,de a ruháimat nem láttam sehol!!
Azt hittem sikítani fogok. Ki olyan hülye,hogy ellopja a ruháimat?! Tuti,hogy Krisz volt! Hát persze ! Tegnap este,mikor Noémi-vel beszéltem arról,hogy mikor megyek fürdeni kihallgatott. Biztos,hogy ő volt. Még vissza is nyávogta amit mondtam. Édes Istenem ez a srác tönkre fogja tenni az életemet! Tudtam,ha reggelizni is akarok- márpedig a hasam baromi hangosan ordította,hogy KAJÁT!-akkor valahogy ki kell mennem. De egyszerűen képtelen voltam rá.
- Na jó akkor,egy,kettő,három - Suttogtam és kirontottam az ajtón.
Annyira jó,hogy a mi házunk pont a túl oldalon van-Ilyen véletlenek csak a filmekben vannak-így mindenki láthatta,ahogy egy szál törülközővel magam körül futkorászom. Mivel nagy volt a por,futás közben felverődött a lábamra,ami tiszta sár lett. Aki kint volt az rajtam röhögött,vagy engem kamerázott. Mire odaértem a házunkhoz,teljesen sáros lett a vádlim. És ha ez nem lenne elég az ajtó előtt állt valaki.
- Milyen a víz?- Kérdezte vigyorogva,amitől cuki kis gödröcskék jelentek meg az arcán. Nekem meg remegni kezdett a lábam. Még jó,hogy reggel volt és hideg,ezért nem olyan feltűnő.
- Nem vagy vicces. Kérem a ruháimat!-Mondtam totál dühösen.
- Vissza adom,de előbb valld be,hogy tetszem neked.-Válaszolt még mindig vigyorogva.
- Arghh. Ilyenkor úgy...-Kerestem a szavakat-Ilyenkor úgy...
- Megcsókolnál?-Kérdezte piamszul,perverz mosollyal az arcán.
- NEM!!-Üvöltöttem-Pofon vágnálak!
- Mi ez a hangzavar?-hallottunk egy nagyon nyávogós hangot. Hát persze,hogy Kira volt. csak azt nem értem,hogy kerül mindig a közelembe amikor Krisz-el szócsatázok.-Ááá,Krisz te vagy az?Mi történt?-Kérdezte,és látványosan hátradobta azt a nagyon szőke,hosszú haját. Egyszer tuti megkérdezem,hogy ez-e az eredeti hajszíne.-Kriiisz,mi történt?-Hangja kezdett egyre jobban hisztérikussá válni.
- Ja,semmi. Csak ez a csaj azt állítja,megbeszélte velem,hogy reggel ingyen vetkőzést ad,de én nem emlékszem ilyesmire.-Mondta kegyetlenül.
-Pff. Ezt azért nem képzeltem volna rólad!-jelentette ki Kira,úgy mintha Én lennék a nyávogós cicababa és nem Ő.
- Ez rohadtul nem igaz és ezt Te is tudod Krisz...-Kezdtem,de félbeszakítottak.
- Hé! Gyerekek mi folyik itt?-Bálint volt az és eléggé mérges-Lív, mért vagy itt egy szál törülközőben?
- Én...Nekem...-Dadogtam,majd Kriszre néztem és folytattam-Én véletlenül bent felejtettem a ruháimat.-Válaszoltam magabiztosabban. mielőtt bementem volna,még oda súgtam Krisznek-Ezt még megfogod bánni!-Majd magamra csuktam az ajtót,amin keresztül,még hallottam Bálint hangját,ahogy vissza tereli a többieket a házukba.
- Noémi,Ébredj!-Kezdtem el rángatni a még mindig alvó Noémit.
- Ühmm,mi van?-Kelt fel álmosan.Rézvörös haja összekuszálódva állt a fején.
- Na gyerünk,mintha élnél.-Mondtam siettetve.
- Oké,oké.-Válaszolta-Amúgy miért is ébresztettél fel? Álmomban,pont összejöttem Logan Lerman-el-Szomorkodott.
- Jó,majd újra álmodod. Most bosszúra vágyom.-Mondtam eszelősen és szerintem a tekintetem is az volt.
2014. augusztus 29., péntek
2014. augusztus 23., szombat
Fourth
Ezt nem hiszem el! Mi van velem? - Gondolataimból egy ismerős hang zökkentett ki.
- Mi van nem csak idegen srácokat rohansz le,még süket is vagy?- Mondta Kíméletlenül.
- Te lerohantad?- Kérdezte Noémi hitetlenkedve.
- Mi? Ne...
- Persze. A gáz,hogy még nem is ismerem- Vágott a szavamba Krisz.
- Ez Komoly? Lerohantad?- Kérdezték egyszerre legalább öten körülöttem.
- Dehogyis! Az egészet kitalálta! Ő jött nekem. Nem igaz,hogy elhiszitek neki!- Fakadtam ki dühösen.
- Bocs szivi,de én két éve ide járok. Engem itt mindenki ismer.- Látszott rajta,hogy jót szórakozik a szerencsétlenkedésemen.
- Ahhj, Menj a francba!- Vágtam a fejéhez a labdát és ott hagytam őket. Még hallottam,ahogy röhögnek gondolom rajtam.
- Nyugi,Én hiszek neked- Simított végig egy kéz a karomon. Oldalra néztem és Nó mosolygott rám kedvesen.
- Köszi. Nem hiszem el,hogy ez a mocsok ilyet állít rólam. Még csak nem is ismer!- Háborogtam.
- Ez tényleg szemétség. Én sem értem miért mond ilyeneket,de felejtsd el és nézzünk körül,mert még semmit nem láttunk.- Mondta nyugtatóan,mire én tényleg megnyugodtam.
- Rendben.-Válaszoltam és körülnéztem.
Az egész hely nagyon szép volt. A faházak U alakban helyezkedtek el. Volt egy nagy U alak,ami előtt sok kisebb. Olyan volt,mint egy U alakú város sok U alakú utcával. A nagy U alak két oldalán voltak zuhanyzók és WC -k. Középen pedig az étkező sátor és az elsősegély sátor. A tábor bejáratánál egy nagy oszlop,amin egy zászló hirdette a tábor nevét. Az egész helyet fák vették körül, és ha kinéztél a kiléptél a kunyhód ajtaján,rögtön megláttad a vizet. Annyira békés volt minden! Leszámítva a sok ordibálást.
Bámészkodásunkból egy nagy gong zökkentett ki,majd meghallottuk Bálint hangját.
- Figyelem gyerekek vacsora!- Mire mindenki elkezdett futni az étkező sátor felé. Beálltunk a sorba kajáért,ami ha jól láttam virsli volt. A sor baromi hosszú volt,amit Nó-nak meg is említettem lehet,hogy túl hangosan, mivel az előttünk álló srác megfordult.
- Tessék menjetek előttem.-Mondta tök kedvesen,aztán rám nézett. Azonnal megdermedtem. Nem csak azért mert,bármikor ha meglátom ezt váltja ki belőlem,hanem amit ez után mondott elég hangosan.
- Ja, bocs,téged nem engedlek,mivel nem akarom,hogy a túlzott kedvességem miatt megint lerohanj.-Köpni-nyelni nem tudtam,mikor helyettem a mögöttem lévő csajt engedte előre. A szememmel Noémit kerestem,hogy segítsen,de nem láttam sehol se úgy látszik, Ő már sorra került. Annyira seggfej vagy,hogy azt már tanítani kéne!! Mit csináltam,hogy ilyen bunkó vagy velem!?-Nagyon dühös voltam.
- Csak annyit,hogy ide jöttél ebbe a táborba,és fel...- Nem tudta befejezni mert egy csaj,pontosabban Kira ( asszem) odajött hozzánk,legalábbis Krisz-hez akinek nevetve végigsimított a karján.
- Nem jössz? Foglaltam helyet ahol szereted.- A hangja túl magas volt. Legalábbis ezt próbáltam bebeszélni magamnak,miközben megkérdeztem.
- Ti ismeritek egymást?- Bakker! Mért kérdezek ilyeneket ismeretlen emberektől? Ha ismerik egymást rájuk tartozik. Annyira hülye vagyok!
- Persze osztálytársak vagyunk-Látszott,hogy idegesítem. Ezt onnan vettem,hogy a hangja most felsőbbrendűséget mutatott.- Na Krisz jössz?- És még egyszer végigsimított a karján.
- Aha,csak elkérem a kaját-Válaszolta,és már ment is. Végül én is sorra kerültem és Nó-t keresve megindultam az asztalok között. Leghátul foglalt helyet-jellemző-leültem és beleharaptam a virslimbe. Elég furcsa fejet vághattam,mert Noémi megkérdezte mi bajom van.
- Kira.-Válaszoltam egyszerűen,amiből Nó könnyen levágta a lényeget.
- Csak osztálytársak. Nem tilthatod meg nekik,hogy ne beszéljenek egymással.-Mosolygott.
- Nem hinném,hogy csak osztálytársi viszony van köztük.-Mondtam durcásan.
- Ó,hát csak nem szerelmes valaki?-Kérdezte visszafojtott vigyorral az arcán.
- Mi? Neeeem! Ki nem állhatom a srácot! Ő egy undorító nyálgép,aki azt hiszi minden csajt megkaphat.- Válaszoltam túl hamar,mire Nó csak sejtelmesen somolygott és csak ennyit válaszolt- Aha,persze.-Aztán már mindketten a kajánkkal voltunk elfoglalva.
Mikor végeztünk,kimentünk a sátorból és egy kis tömeget láttunk összegyűlni.
- Hát ez meg mi?-Kérdeztem.
- Nem tom. Nézzük meg.-Húzott maga után Nó.
- Mindenki itt van?-Hallottuk Bálint hangját.-Rendben akkor ismertetem a szabályokat. Reggel és este tudtok fürdeni. Három kabin van szóval rendesen osszátok be. Reggel nyolckor van kelés,negyed kilenckor torna,aztán reggeli. Aki késik a reggeli tornáról az zálogot ad, amit az este folyamán kap vissza.A reggeli után, mindig ismertetjük a további programot. Az ebéd kettőkor van. Délután szabad foglalkozás, vacsora este fél nyolckor. Ha hallotok egy gongot az az étkezést,vagy a gyülekezőt jelenti. A vacsora után tábortűz,ami után takarodó. A takarodó után félórával, senkit nem akarok a faházán kívül látni. Most pedig irány mindenki aludni vagy fürdeni,mert ma már nem lesz tábortűz.-Fejezte be monológját.
- Megyünk fürdeni?-Kérdezte Nó.
- Én reggel szoktam-Válaszoltam a hangzavarban picit hangosan.
- Oké,de holnap akkor hánykor kelünk?-Nó hangján látszott,hogy nem szeret korán kelni,ezért megnyugtattam.
- Neked nem muszáj,de olyan félhét körül.-Nevettem ki.
- Neked nem muszáj, de olyan félhét körül.-Utánozta valaki a hangomat. Mire hátranéztem már nem láttam az "illetőt".
Megérkeztünk a házunkhoz,mikor bementünk,én annyira fáradt voltam,hogy gyorsan pizsamába öltöztem és bevetődtem az ágyba.
- Jóh éhhéjt Nóóóó-mondtam ásítva és már aludtam is.
** Itt is van a negyedik rész! Remélem elnyerte a tetszéseteket. A kövit szombaton hozom.
Puszi Happy Hippie :) **
- Mi van nem csak idegen srácokat rohansz le,még süket is vagy?- Mondta Kíméletlenül.
- Te lerohantad?- Kérdezte Noémi hitetlenkedve.
- Mi? Ne...
- Persze. A gáz,hogy még nem is ismerem- Vágott a szavamba Krisz.
- Ez Komoly? Lerohantad?- Kérdezték egyszerre legalább öten körülöttem.
- Dehogyis! Az egészet kitalálta! Ő jött nekem. Nem igaz,hogy elhiszitek neki!- Fakadtam ki dühösen.
- Bocs szivi,de én két éve ide járok. Engem itt mindenki ismer.- Látszott rajta,hogy jót szórakozik a szerencsétlenkedésemen.
- Ahhj, Menj a francba!- Vágtam a fejéhez a labdát és ott hagytam őket. Még hallottam,ahogy röhögnek gondolom rajtam.
- Nyugi,Én hiszek neked- Simított végig egy kéz a karomon. Oldalra néztem és Nó mosolygott rám kedvesen.
- Köszi. Nem hiszem el,hogy ez a mocsok ilyet állít rólam. Még csak nem is ismer!- Háborogtam.
- Ez tényleg szemétség. Én sem értem miért mond ilyeneket,de felejtsd el és nézzünk körül,mert még semmit nem láttunk.- Mondta nyugtatóan,mire én tényleg megnyugodtam.
- Rendben.-Válaszoltam és körülnéztem.
Az egész hely nagyon szép volt. A faházak U alakban helyezkedtek el. Volt egy nagy U alak,ami előtt sok kisebb. Olyan volt,mint egy U alakú város sok U alakú utcával. A nagy U alak két oldalán voltak zuhanyzók és WC -k. Középen pedig az étkező sátor és az elsősegély sátor. A tábor bejáratánál egy nagy oszlop,amin egy zászló hirdette a tábor nevét. Az egész helyet fák vették körül, és ha kinéztél a kiléptél a kunyhód ajtaján,rögtön megláttad a vizet. Annyira békés volt minden! Leszámítva a sok ordibálást.
Bámészkodásunkból egy nagy gong zökkentett ki,majd meghallottuk Bálint hangját.
- Figyelem gyerekek vacsora!- Mire mindenki elkezdett futni az étkező sátor felé. Beálltunk a sorba kajáért,ami ha jól láttam virsli volt. A sor baromi hosszú volt,amit Nó-nak meg is említettem lehet,hogy túl hangosan, mivel az előttünk álló srác megfordult.
- Tessék menjetek előttem.-Mondta tök kedvesen,aztán rám nézett. Azonnal megdermedtem. Nem csak azért mert,bármikor ha meglátom ezt váltja ki belőlem,hanem amit ez után mondott elég hangosan.
- Ja, bocs,téged nem engedlek,mivel nem akarom,hogy a túlzott kedvességem miatt megint lerohanj.-Köpni-nyelni nem tudtam,mikor helyettem a mögöttem lévő csajt engedte előre. A szememmel Noémit kerestem,hogy segítsen,de nem láttam sehol se úgy látszik, Ő már sorra került. Annyira seggfej vagy,hogy azt már tanítani kéne!! Mit csináltam,hogy ilyen bunkó vagy velem!?-Nagyon dühös voltam.
- Csak annyit,hogy ide jöttél ebbe a táborba,és fel...- Nem tudta befejezni mert egy csaj,pontosabban Kira ( asszem) odajött hozzánk,legalábbis Krisz-hez akinek nevetve végigsimított a karján.
- Nem jössz? Foglaltam helyet ahol szereted.- A hangja túl magas volt. Legalábbis ezt próbáltam bebeszélni magamnak,miközben megkérdeztem.
- Ti ismeritek egymást?- Bakker! Mért kérdezek ilyeneket ismeretlen emberektől? Ha ismerik egymást rájuk tartozik. Annyira hülye vagyok!
- Persze osztálytársak vagyunk-Látszott,hogy idegesítem. Ezt onnan vettem,hogy a hangja most felsőbbrendűséget mutatott.- Na Krisz jössz?- És még egyszer végigsimított a karján.
- Aha,csak elkérem a kaját-Válaszolta,és már ment is. Végül én is sorra kerültem és Nó-t keresve megindultam az asztalok között. Leghátul foglalt helyet-jellemző-leültem és beleharaptam a virslimbe. Elég furcsa fejet vághattam,mert Noémi megkérdezte mi bajom van.
- Kira.-Válaszoltam egyszerűen,amiből Nó könnyen levágta a lényeget.
- Csak osztálytársak. Nem tilthatod meg nekik,hogy ne beszéljenek egymással.-Mosolygott.
- Nem hinném,hogy csak osztálytársi viszony van köztük.-Mondtam durcásan.
- Ó,hát csak nem szerelmes valaki?-Kérdezte visszafojtott vigyorral az arcán.
- Mi? Neeeem! Ki nem állhatom a srácot! Ő egy undorító nyálgép,aki azt hiszi minden csajt megkaphat.- Válaszoltam túl hamar,mire Nó csak sejtelmesen somolygott és csak ennyit válaszolt- Aha,persze.-Aztán már mindketten a kajánkkal voltunk elfoglalva.
Mikor végeztünk,kimentünk a sátorból és egy kis tömeget láttunk összegyűlni.
- Hát ez meg mi?-Kérdeztem.
- Nem tom. Nézzük meg.-Húzott maga után Nó.
- Mindenki itt van?-Hallottuk Bálint hangját.-Rendben akkor ismertetem a szabályokat. Reggel és este tudtok fürdeni. Három kabin van szóval rendesen osszátok be. Reggel nyolckor van kelés,negyed kilenckor torna,aztán reggeli. Aki késik a reggeli tornáról az zálogot ad, amit az este folyamán kap vissza.A reggeli után, mindig ismertetjük a további programot. Az ebéd kettőkor van. Délután szabad foglalkozás, vacsora este fél nyolckor. Ha hallotok egy gongot az az étkezést,vagy a gyülekezőt jelenti. A vacsora után tábortűz,ami után takarodó. A takarodó után félórával, senkit nem akarok a faházán kívül látni. Most pedig irány mindenki aludni vagy fürdeni,mert ma már nem lesz tábortűz.-Fejezte be monológját.
- Megyünk fürdeni?-Kérdezte Nó.
- Én reggel szoktam-Válaszoltam a hangzavarban picit hangosan.
- Oké,de holnap akkor hánykor kelünk?-Nó hangján látszott,hogy nem szeret korán kelni,ezért megnyugtattam.
- Neked nem muszáj,de olyan félhét körül.-Nevettem ki.
- Neked nem muszáj, de olyan félhét körül.-Utánozta valaki a hangomat. Mire hátranéztem már nem láttam az "illetőt".
Megérkeztünk a házunkhoz,mikor bementünk,én annyira fáradt voltam,hogy gyorsan pizsamába öltöztem és bevetődtem az ágyba.
- Jóh éhhéjt Nóóóó-mondtam ásítva és már aludtam is.
** Itt is van a negyedik rész! Remélem elnyerte a tetszéseteket. A kövit szombaton hozom.
Puszi Happy Hippie :) **
2014. augusztus 16., szombat
Third
Kinéztem az ablakon és megláttam a pályaudvart. megérkeztünk. Amint megállt a vonat mindenki egyszerre kezdett el pakolászni,versenyeztek ki száll le előbb. Miután ötször is úgy éreztem, hogy eltörik minden csontom végre leszálltam a vonatról.
- Figyelem! A nevem Bálint és Én vagyok a táborvezető.-Bálint 28 év körüli lehetett, eléggé sportos alkat-A táborhelyig egy kicsit sétálunk,utána beosztjuk ki hol alszik aztán vacsoráig szabad foglalkozás. Próbáljatok meg minél többet ismerkedni.
útközben nem nagyon tudtam ismerkedni,mivel folyamatosan arra ügyletem, nehogy kiköpjem a tüdőmet. Nem tudom Bálintnak mi a kicsi de ez szerintem senkinek sem volt az. Hulla fáradtan megérkeztünk a táborhoz. Az idegeneknek biztos furi látvány volt,hogy egy csapat gyerek "lőjetek le" arckifejezéssel meglátja a vizet és rögtön ordítani kezdik,hogy BALATOOOON!!!
- Jól van megint kérném a figyelmeteket egy pillanatra.-Csitított minket Bálint- Most fogjátok megtudni ki hol alszik és kivel.-Mellette már ott állt két segítő egy-egy tállal a kezükben.-Ezekben a tálakban a faházak számai vannak felírva kis cetlikre.-Folytatta-A lányok baloldalt húznak Nóritól a fiúk pedig jobboldalt Banditól. Ha megvan a cetlid pakolj be a házadba és ha hallasz egy kolompolást az azt jelenti vacsora.-Fejezte be monológját Bálint. Kis várakozás után megkaptam a cetlim,amin a 24-es szám virított. Elindultam ideiglenes lakhelyem felé. A faház szép volt. Bent volt három ágy és egy kanapé és három szekrény. Épp hogy körbenéztem és már nyílott is az ajtó amin két csaj és egy srác jött be. A srácot már láttam a Krisz-es balesetemnél,de a két csaj ismeretlen volt számomra. Az egyik- szőke haj divatos öltözékben-, végignézett rajtam, vágott egy fintort,ledobta a cuccait és már húzta is maga után a fiút ki az ajtón.
- Ez elég fura volt-Mondtam csak úgy magamnak miközben kinyitottam a bőröndöm.
- Ő Kira ne akarj a barátja lenni se az ellensége,mert mindenhogyan tönkretesz. Szia a nevem Noémi-Jött oda hozzám és kezet nyújtott-De nevezhetsz Nó-nak is-Mosolygott kedvesen.
- Hali Én pedig Lívia vagyok,de jobban szeretem a Lív-et.-Mosolyogtam vissza.
- Mi lenne,ha kipakolás után körbenéznénk?-Kérdezte
- Rendben-Válaszoltam és pakoltam tovább
- Öööö...,figyelj nem cserélnénk ágyat? Nem szeretnék az ablak mellett aludni-Hangja szégyenlős volt,gondolom azt hitte zavar a folyamatos beszélése.
- Szívesen cserélek Én úgyis szeretek ablak mellett aludni otthon is így alszom-Mondtam és átpakoltuk a cuccainkat. Mikor mindennel végeztünk elindultunk felfedezni a tábort.
Mindenhol ismerkedő táborozókat láttunk,de voltak olyanok is akik már javában hülyültek. Egyszer csak rohadt közel a fejem mellett egy focilabda zúgott el.
- Te ott sok karkötővel rúgd vissza!-Ordította nekem nem túl kedvesen. Meg fordultam és megint jött az az ismerős levegő megakadás és szív megállás.
**Bocsánat a késésért,csak nem volt időm írni. Tudom ez szar kifogás,de ez van. Úgy döntöttem,hogy addig amíg szünet van össze vissza fogom hozni a részeket,de suli kezdés után, majd csak minden szombaton teszek ki új részeket.
További jó szünetet!
Happy Hippie :) **
- Figyelem! A nevem Bálint és Én vagyok a táborvezető.-Bálint 28 év körüli lehetett, eléggé sportos alkat-A táborhelyig egy kicsit sétálunk,utána beosztjuk ki hol alszik aztán vacsoráig szabad foglalkozás. Próbáljatok meg minél többet ismerkedni.
útközben nem nagyon tudtam ismerkedni,mivel folyamatosan arra ügyletem, nehogy kiköpjem a tüdőmet. Nem tudom Bálintnak mi a kicsi de ez szerintem senkinek sem volt az. Hulla fáradtan megérkeztünk a táborhoz. Az idegeneknek biztos furi látvány volt,hogy egy csapat gyerek "lőjetek le" arckifejezéssel meglátja a vizet és rögtön ordítani kezdik,hogy BALATOOOON!!!
- Jól van megint kérném a figyelmeteket egy pillanatra.-Csitított minket Bálint- Most fogjátok megtudni ki hol alszik és kivel.-Mellette már ott állt két segítő egy-egy tállal a kezükben.-Ezekben a tálakban a faházak számai vannak felírva kis cetlikre.-Folytatta-A lányok baloldalt húznak Nóritól a fiúk pedig jobboldalt Banditól. Ha megvan a cetlid pakolj be a házadba és ha hallasz egy kolompolást az azt jelenti vacsora.-Fejezte be monológját Bálint. Kis várakozás után megkaptam a cetlim,amin a 24-es szám virított. Elindultam ideiglenes lakhelyem felé. A faház szép volt. Bent volt három ágy és egy kanapé és három szekrény. Épp hogy körbenéztem és már nyílott is az ajtó amin két csaj és egy srác jött be. A srácot már láttam a Krisz-es balesetemnél,de a két csaj ismeretlen volt számomra. Az egyik- szőke haj divatos öltözékben-, végignézett rajtam, vágott egy fintort,ledobta a cuccait és már húzta is maga után a fiút ki az ajtón.
- Ez elég fura volt-Mondtam csak úgy magamnak miközben kinyitottam a bőröndöm.
- Ő Kira ne akarj a barátja lenni se az ellensége,mert mindenhogyan tönkretesz. Szia a nevem Noémi-Jött oda hozzám és kezet nyújtott-De nevezhetsz Nó-nak is-Mosolygott kedvesen.
- Hali Én pedig Lívia vagyok,de jobban szeretem a Lív-et.-Mosolyogtam vissza.
- Mi lenne,ha kipakolás után körbenéznénk?-Kérdezte
- Rendben-Válaszoltam és pakoltam tovább
- Öööö...,figyelj nem cserélnénk ágyat? Nem szeretnék az ablak mellett aludni-Hangja szégyenlős volt,gondolom azt hitte zavar a folyamatos beszélése.
- Szívesen cserélek Én úgyis szeretek ablak mellett aludni otthon is így alszom-Mondtam és átpakoltuk a cuccainkat. Mikor mindennel végeztünk elindultunk felfedezni a tábort.
Mindenhol ismerkedő táborozókat láttunk,de voltak olyanok is akik már javában hülyültek. Egyszer csak rohadt közel a fejem mellett egy focilabda zúgott el.
- Te ott sok karkötővel rúgd vissza!-Ordította nekem nem túl kedvesen. Meg fordultam és megint jött az az ismerős levegő megakadás és szív megállás.
**Bocsánat a késésért,csak nem volt időm írni. Tudom ez szar kifogás,de ez van. Úgy döntöttem,hogy addig amíg szünet van össze vissza fogom hozni a részeket,de suli kezdés után, majd csak minden szombaton teszek ki új részeket.
További jó szünetet!
Happy Hippie :) **
2014. augusztus 8., péntek
Second
"Hát ennyit az anyámnak tett ígéretekről"-Gondoltam,miközben rá néztem a támadómra. Amint rá néztem,egy pillanatra megállt a szívverésem és elfelejtettem levegőt venni,mivel egy gyönyörű kék szempárral találtam szembe magam. Három egész másodpercig egymás szemeit néztük aztán megszólalt azon a rekedtes mély hangján,amitől egész biztosan megremegett volna a lábam,ha perpillanat nem fekszik rajtam.
- Basszus,nem tudsz vigyázni?- Éééés megszűnt a varázs.- Nem azért vagyok itt,hogy idióták nekem jöjjenek.- Mondta úgy,mintha...nem is tudom,mintha egy csöveshez beszélne aki kért tőle 100 forintot.
- Bocs,de nem Én löktelek fel te jöttél nekem! Ha én löktelek volna fel akkor nyilván Én feküdnék felül.- Mondtam most már végleg kiábrándulva.
- Mi van Krisz máris becsajozol?- Kérdezte nevetve egy hang,akinek tulajdonosát nem láttam mert - ezekszerint Krisz - még mindig rajtam feküdt és a teste eltakart mindent.
- Felejetsd el nem az esetem az olyan lány,aki ismerkedés nélkül lerohan.- Köpni- nyelni nem tudtam. Mi? Hogy Én lerohanom?
- Te seggfej nem is rohantalak le! És ha már itt tartunk leszállnál rólam?- Mondtam ingerülten. Erre gyönyörűseggfej rám vigyorgott majd legördült rólam és felállt. Próbáltam felálltam Én is nagy nehezen mivel a bazi nagy hátizsákom folyton vissza húzott és neeeem gyönyörűseggfej nem segített,hanem vigyorogva végignézte szenvedésemet. Szerencsére a haverja már nem volt ilyen bunkó,segített felállni.
- Köszi- Mondtam hálásan,majd jobban szemügyre vettem. Barna haj/szem eléggé alacsony,de így is látszott rajta,hogy legalább 16 éves. Nem úgy mint rajtam aki 14 éves- nek se néz ki. Elfordítottam a fejem és most Krisz-en néztem végig. Ha lehet még jobban megállt bennem az ütő. Szőkésbarna haj,amibe legszívesebben azonnal beletúrtam volna. Fekete trikó amire egy piros kockás inget vett föl és farmer térdgatyát viselt. Akár Luke Hemmings klónja is lehetne. Észrevette,hogy figyelem,mire elkezdte húzogatni a szemöldökét.
- Mi van bejönnek a szőkék?- Én azt hittem ott helyben pofon vágom.
- Felejtsd el nem vagy az esetem- Mondtam durván és ott hagytam őket. Megindultam a vonat felé azzal a szándékkal,hogy felszállok ami képzeld sikerült! Kerestem egy üres helyet és lepakoltam a cuccaimat. Ez után kb. 10 perc múlva elindultunk. A szerencsém az volt,hogy nem ült mellém senki,de ez azt is jelentette,hogy egész úton a kék szempár tulajdonosának szavain gondolkodtam. Éppen azon a kijelentésén elmélkedtem- miszerint nem vagyok az esete- Amiokor hirtelen megálltunk.
** Na itt is a következő rész nagyon remélem,hogy elnyerte a tetszéseteket. Valószínűleg sőt biztos,hogy csak jövőhéten csütörtökön este tudok új részt rakni.
Xo happy hippie :) **
- Basszus,nem tudsz vigyázni?- Éééés megszűnt a varázs.- Nem azért vagyok itt,hogy idióták nekem jöjjenek.- Mondta úgy,mintha...nem is tudom,mintha egy csöveshez beszélne aki kért tőle 100 forintot.
- Bocs,de nem Én löktelek fel te jöttél nekem! Ha én löktelek volna fel akkor nyilván Én feküdnék felül.- Mondtam most már végleg kiábrándulva.
- Mi van Krisz máris becsajozol?- Kérdezte nevetve egy hang,akinek tulajdonosát nem láttam mert - ezekszerint Krisz - még mindig rajtam feküdt és a teste eltakart mindent.
- Felejetsd el nem az esetem az olyan lány,aki ismerkedés nélkül lerohan.- Köpni- nyelni nem tudtam. Mi? Hogy Én lerohanom?
- Te seggfej nem is rohantalak le! És ha már itt tartunk leszállnál rólam?- Mondtam ingerülten. Erre gyönyörűseggfej rám vigyorgott majd legördült rólam és felállt. Próbáltam felálltam Én is nagy nehezen mivel a bazi nagy hátizsákom folyton vissza húzott és neeeem gyönyörűseggfej nem segített,hanem vigyorogva végignézte szenvedésemet. Szerencsére a haverja már nem volt ilyen bunkó,segített felállni.
- Köszi- Mondtam hálásan,majd jobban szemügyre vettem. Barna haj/szem eléggé alacsony,de így is látszott rajta,hogy legalább 16 éves. Nem úgy mint rajtam aki 14 éves- nek se néz ki. Elfordítottam a fejem és most Krisz-en néztem végig. Ha lehet még jobban megállt bennem az ütő. Szőkésbarna haj,amibe legszívesebben azonnal beletúrtam volna. Fekete trikó amire egy piros kockás inget vett föl és farmer térdgatyát viselt. Akár Luke Hemmings klónja is lehetne. Észrevette,hogy figyelem,mire elkezdte húzogatni a szemöldökét.
- Mi van bejönnek a szőkék?- Én azt hittem ott helyben pofon vágom.
- Felejtsd el nem vagy az esetem- Mondtam durván és ott hagytam őket. Megindultam a vonat felé azzal a szándékkal,hogy felszállok ami képzeld sikerült! Kerestem egy üres helyet és lepakoltam a cuccaimat. Ez után kb. 10 perc múlva elindultunk. A szerencsém az volt,hogy nem ült mellém senki,de ez azt is jelentette,hogy egész úton a kék szempár tulajdonosának szavain gondolkodtam. Éppen azon a kijelentésén elmélkedtem- miszerint nem vagyok az esete- Amiokor hirtelen megálltunk.
** Na itt is a következő rész nagyon remélem,hogy elnyerte a tetszéseteket. Valószínűleg sőt biztos,hogy csak jövőhéten csütörtökön este tudok új részt rakni.
Xo happy hippie :) **
2014. augusztus 7., csütörtök
First
Reggel arra ébredtem,hogy a bátyám(Levente)ugrál az ágyamon és a "Pál,Kata,Péter" című dalt ordítja. Mindig mást énekel. A legrosszabb az volt,amikor még 1D fan voltam és a "Live While Were Young-ot" énekelte. A Pál,Kata...betett szóval röhögve keltem. Lelöktem az én drága bátyámat az ágyamról és kiugrottam az ágyamból.
- Hát te? Mért vagy ilyen friss?
- Kérdezd meg a feszes fenekemtől-Idéztem vigyorogva az idióta NIVEA reklámot.
- Komolyan kérdezem-Vigyorgott Ő is.
- Megyek Balatonra!!-Kiabáltam túl lelkesen,mivel a szüleink felrohantak.
- Történt valami? Levi Te mért vagy a földön? Ugye nem verekedtetek?-Nézett ránk anya úgy,ahogyan csak egy anya tud.
- Dehogy!- Válaszoltunk egyszerre,anyánk felől pedig lehetett hallani azt a nagy puffanást,ami a szívéről leesett követ jelezte.
- Rendben. Lív? Bepakoltál mindent?- Kérdezte apa.
- Persze. Ott van az ajtó mögött-Válaszoltam,miközben a szekrényemben turkáltam a maradék ruháim között.
- Csak ennyi?- Kérdezte lazán mikor megemelte,de látszott rajta,hogy erőlködik a nehéz súlytól,amitől Nekem mosolyognom kellett.
- Nem tudom ennyire fogsz mosolyogni amikor neked kell cipelned-Korholt apa és elkezdte levinni a lépcsőn.
- Na gyerünk mindenki reggelizni- Csapta össze a tenyerét anya és elkezdett minket lefele terelni.
Az asztalnál még Levivel veszekedtünk egy sort azon,hogy kinek jár több pirítós,de végül már bent ültünk a kocsiban és indultunk a pályaudvarra.
- És fotózz jó csajokat- Utasított a bátyám,mielőtt kiszálltunk volna az autóból.
- Jó,jó majd fotózok csak kussolj- Mondtam idegesen,mivel egész héten ezt hallottam tőle. Apa kivette a csomagtartóból a cuccom és megtapasztalhattam,hogy télleg bazira nehéz cipelni! Elindultunk a tőlünk balra lévő neon zöld pólót viselő csajhoz ( Jelentkezési lapon azt írták ilyen színű póló lesz a segítőkön). A csaj kb. 18 éves lehetett,laza copfot viselt és erősen szemezett a bátyámmal.
- Melyikőtök jön vagy mind ketten?- Kérdezte és reménykedve nézett a Levire.
- Csak Én - Emeltem fel a kezem. Mire a csaj kicsit csalódott fejet vágott,majd folytatta
- Jó. Neved?
- Nagy Lívia-Mondtam határozottan.
- Látod tőlem jobbra azt a srácot?-Kérdezte,miközben kipipálta a nevem.-Mutasd fel ezt a karszalagot és útba fog igazítani.-és már fordult is a mögöttünk lévőkhöz.
Odaértünk a sráchoz,vagyis Bandihoz-legalábbis ez volt a pólójára írva. Felmutattam a karszalagom és már mentünk volna tovább amikor mosolyogva megállított.
- Bocsánat,de innentől családtagok már nem jöhetnek-Hangja kedves volt és Én kiváncsi lettem:vajon mindenkihez így beszél,vagy csak megjátsza magát?
- Óóó, szia anya,apa,bátyó-Kezdtem búcsúzkodni lelkesen. de anya megint bevetette azt az anyád vagyok nézést.- Ahj -Sóhajtottam és megöleltem mindenkit-Bandit kivéve-és megígértem,hogy nem akasztok ki senkit,mindennap fürdök-A Balatonnál leszek könyörgöm!-felhívom őket naponta. Aztán végre elengedtek Én meg boldogan rohantam a szabadság felé... vagyis sétáltam,amikor valaki olyan erővel jött nekem,hogy mindketten a földön landoltunk...
**Na itt is van az első rész remélem tetszett annak aki olvasta
xoxo happy hippy :) **
- Hát te? Mért vagy ilyen friss?
- Kérdezd meg a feszes fenekemtől-Idéztem vigyorogva az idióta NIVEA reklámot.
- Komolyan kérdezem-Vigyorgott Ő is.
- Megyek Balatonra!!-Kiabáltam túl lelkesen,mivel a szüleink felrohantak.
- Történt valami? Levi Te mért vagy a földön? Ugye nem verekedtetek?-Nézett ránk anya úgy,ahogyan csak egy anya tud.
- Dehogy!- Válaszoltunk egyszerre,anyánk felől pedig lehetett hallani azt a nagy puffanást,ami a szívéről leesett követ jelezte.
- Rendben. Lív? Bepakoltál mindent?- Kérdezte apa.
- Persze. Ott van az ajtó mögött-Válaszoltam,miközben a szekrényemben turkáltam a maradék ruháim között.
- Csak ennyi?- Kérdezte lazán mikor megemelte,de látszott rajta,hogy erőlködik a nehéz súlytól,amitől Nekem mosolyognom kellett.
- Nem tudom ennyire fogsz mosolyogni amikor neked kell cipelned-Korholt apa és elkezdte levinni a lépcsőn.
- Na gyerünk mindenki reggelizni- Csapta össze a tenyerét anya és elkezdett minket lefele terelni.
Az asztalnál még Levivel veszekedtünk egy sort azon,hogy kinek jár több pirítós,de végül már bent ültünk a kocsiban és indultunk a pályaudvarra.
- És fotózz jó csajokat- Utasított a bátyám,mielőtt kiszálltunk volna az autóból.
- Jó,jó majd fotózok csak kussolj- Mondtam idegesen,mivel egész héten ezt hallottam tőle. Apa kivette a csomagtartóból a cuccom és megtapasztalhattam,hogy télleg bazira nehéz cipelni! Elindultunk a tőlünk balra lévő neon zöld pólót viselő csajhoz ( Jelentkezési lapon azt írták ilyen színű póló lesz a segítőkön). A csaj kb. 18 éves lehetett,laza copfot viselt és erősen szemezett a bátyámmal.
- Melyikőtök jön vagy mind ketten?- Kérdezte és reménykedve nézett a Levire.
- Csak Én - Emeltem fel a kezem. Mire a csaj kicsit csalódott fejet vágott,majd folytatta
- Jó. Neved?
- Nagy Lívia-Mondtam határozottan.
- Látod tőlem jobbra azt a srácot?-Kérdezte,miközben kipipálta a nevem.-Mutasd fel ezt a karszalagot és útba fog igazítani.-és már fordult is a mögöttünk lévőkhöz.
Odaértünk a sráchoz,vagyis Bandihoz-legalábbis ez volt a pólójára írva. Felmutattam a karszalagom és már mentünk volna tovább amikor mosolyogva megállított.
- Bocsánat,de innentől családtagok már nem jöhetnek-Hangja kedves volt és Én kiváncsi lettem:vajon mindenkihez így beszél,vagy csak megjátsza magát?
- Óóó, szia anya,apa,bátyó-Kezdtem búcsúzkodni lelkesen. de anya megint bevetette azt az anyád vagyok nézést.- Ahj -Sóhajtottam és megöleltem mindenkit-Bandit kivéve-és megígértem,hogy nem akasztok ki senkit,mindennap fürdök-A Balatonnál leszek könyörgöm!-felhívom őket naponta. Aztán végre elengedtek Én meg boldogan rohantam a szabadság felé... vagyis sétáltam,amikor valaki olyan erővel jött nekem,hogy mindketten a földön landoltunk...
**Na itt is van az első rész remélem tetszett annak aki olvasta
xoxo happy hippy :) **
Prologue
Úgy várom a holnapot!
Gondoltam,miközben az ágyamban fekve a plafont bámultam. Már este fél tizenkttő volt és Én majd kibújtam a bőrömből,mivel holnap indulok Balatonszárszóra a Summer Camp táborba. Oké beismerem a neve tökbéna,de minden ismerősöm aki ott volt ódákat zengett arról,hogy milyen jó. Már régebben is elakartam menni,de mindig közbejött valami. Általában az évvégi jegyeim. De az idei nyár más! Mert sikerült mindenből 4-est szereznem! Már mindent bepakoltam egy nagy túratáskába. Anyuék folyamatosan aggódnak,hogy mennyire fogok kárt tenni magamba. Eléggé béna vagyok na! Mindig csinálok valami hülyeséget. Ez az én szépség hibám. Na jó térjünk vissza az eredeti témára. Holnap megyek Balatonra! Annyira várom,hogy az már hihetetlen, négy hét szülők nélkül négy fantasztikus hét.
Ezekkel a gondolatokkal nyomott el egyre jobban az álom.
**Hát meghoztam a prológust. Remélem aki olvasta annak tetszett. Kérlek hagyj magad után valami nyomot,ha olvastad,hogy tudjam érdemes-e folytatni. Nagyon Köszi!
Happy Hippie :)
Gondoltam,miközben az ágyamban fekve a plafont bámultam. Már este fél tizenkttő volt és Én majd kibújtam a bőrömből,mivel holnap indulok Balatonszárszóra a Summer Camp táborba. Oké beismerem a neve tökbéna,de minden ismerősöm aki ott volt ódákat zengett arról,hogy milyen jó. Már régebben is elakartam menni,de mindig közbejött valami. Általában az évvégi jegyeim. De az idei nyár más! Mert sikerült mindenből 4-est szereznem! Már mindent bepakoltam egy nagy túratáskába. Anyuék folyamatosan aggódnak,hogy mennyire fogok kárt tenni magamba. Eléggé béna vagyok na! Mindig csinálok valami hülyeséget. Ez az én szépség hibám. Na jó térjünk vissza az eredeti témára. Holnap megyek Balatonra! Annyira várom,hogy az már hihetetlen, négy hét szülők nélkül négy fantasztikus hét.
Ezekkel a gondolatokkal nyomott el egyre jobban az álom.
**Hát meghoztam a prológust. Remélem aki olvasta annak tetszett. Kérlek hagyj magad után valami nyomot,ha olvastad,hogy tudjam érdemes-e folytatni. Nagyon Köszi!
Happy Hippie :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)