Puszi: happy hippie :)
Az egész hihetetlen volt és rövid. Szinte még fel sem fogtam és már vége lett. De úgy látszik a szívem felfogta,mivel annyira vert mintha lefutottam volna a maratont. Kinyitottam a szemem
és Krisz idióta vigyorával találtam szembe magam.
- Tudtam,hogy vágysz a csókomra-Mondta önelégült mosollyal az arcán.
- Nem is. Te csókoltál meg!-Vágtam rá mérgesen.
- De vissza csókoltál-Mondta tovább az idegesítő igazságot.
- Csak azért csókoltalak vissza,nehogy azt hidd,hogy gonosz vagyok-Jó tudom,ez gyenge volt,de nem jutott más az eszembe.
- Ó, kegyes vagy,de élvezted is.-Vigyorgott tovább.
- Dehogy élveztem!-Kezdtem bepánikolni,hogy ezt a csatát én veszítem.
- Akkor mért hunytad le a szemed?-Kérdezte kegyetlenül.
- Mert...mert-dadogtam-Mert belement a víz!-Vágtam rá diadalmasan,de aztán hirtelen eszembe jutott,lehet,hogy vízen vagyunk,de a labdában egy csepp nem volt.
- Ez gyenge volt és ezt neked is be kell ismerned-Röhögött ki. Vissza vágni már nem volt időm,mert egy rohadt nagy sípszó félbeszakította vitánkat.
- Gyerekek, most mindenki próbáljon ideevickélni !-Hallottuk Bálint ordibálását. Gyorsan kibotladoztunk és végre kiszabadultam börtönömből. Meg sem várva Bálint utasításait elrohantam a házunkhoz....
Na ez az eredeti. Nem tudom nektek mennyire tetszik,de nekem sokkal jobban mint az előző. És most jöjjön a Kilencedik rész.
Egész délután Kriszt kerestem Noémivel, hogy leüvöltsem a fejét.( Igaz Nó inkább aludni szeretett volna,de nem hagytam. ) Hogy szívódhatott fel ennyire? Már a vacsorán is túl voltunk(melegszendvics volt) és a tábortűzhöz igyekeztünk. A többség már ott volt és valami táborozós dalt énekeltek. Asszem a Mexicói seriffnek- et. Leültünk....fingom nincs kik mellé,Noémin kívül nem nagyon ismerkedtem,max. a délelőtt a programokon. A tűz meleg hatására lehunytam a szemem és élveztem a jóleső meleget. Nyugalmamból egy ismert hang zökkentett ki.
- Nem hagytál el valamit?
Kinyitottam a szemem és ma már másodszor voltam ilyen közel Krisz gyönyörű kék szeméhez.
- He?-Bevallom nem ez volt a legudvariasabb megnyilvánulásom.
- A telefonod nem hiányzik?-Tényleg a telefonom!
- De,add vissza!-Ébredtem fel kábulatomból.
- A-aa, előbb add meg a tartozásaidat-Mondta önelégült arccal.
- Milyen tartozásom?-Kérdeztem felháborodva.
- Hát,arra neked kell rájönnöd.-Legszívesebben felpofoztam volna.
- Nincs semmilyen tartozásom!-Már lendült a kezem,de elkapta a csuklóm és még közelebb hajolt. Azt hiszem a szívem nem bírja a srác közelségét,mert őrült tempóban kezdett dobogni. Krisz odahajolt a fülemhez és belesuttogott.
- Sajnálom addig nem kapod vissza-Ajkai súrolták a fülemet én meg beleborzongtam. Nó időben rángatott el, különben tuti,hogy letámadtam volna és ezt Krisz is tudta. Pont ezért vigyorgott annyira mikor Noémi elráncigált. Bementem a zuhanyzóba és jéghideg vízzel fürödtem. Na jó annyira nem hideggel. Bementem a házunkba,bedőltem az ágyba és már húztam is a lóbőrt.
***
Reggel egy ÓÓÓÓÓRIÁSI dörgésre ébredtem. Körbenéztem és a legelső amit megpillantottam az Kira ágya volt,nem volt benne senki. Nem tudom hol alszik vagy mikor kelt,de kíváncsi vagyok. Noémi összegömbölyödve aludt. Felálltam és kinéztem az ablakon. Zuhogott az eső. Nem volt kint senki,de mivel én imádom az esőt,gyorsan felöltöztem és kirohantam és élveztem,ahogy az arcomba esik. Emlékszem, régen Levivel mindig kirohantunk és mezítláb ugráltunk a sárban és fröcsköltük egymást. Az sem érdekelt,hogy a szomszédok furcsán néznek ránk. Annyira jó volt! Igaz a szomszédokat még most is kikészítjük.
- Hát te mit csinálsz?-Hallottam meg Nó hangját.
- Állok az esőben- Válaszoltam a nyilvánvaló tényt.
- Jó eleget álltál már! Rossz rád nézni, ahogy ott állsz!-Hangja fáradt volt.
- Akkor gyere és csatlakozz!- Kiabáltam túl a dörgést. Megfogtam a karját és elkezdtem kihúzni Őt az esőbe.
- Ne mááááár, te nem vagy komplett!-Kiabálta nevetve. Elkezdtem rohanni,Nó utánam. Láttam egy bazi nagy pocsolyát és beleugrottam. Noémi oda már nem követett,így lefröcsköltem.
- Ááááááá,nem vagy normális-És vissza fröcskölt. Ezzel elvoltunk egy darabig, majd vissza rohantunk a házba átöltözni,mert kezdtünk átfázni. Miközben töröltem a kezem észrevettem,hogy az egyik karkötőm hiányzik és eszembe jutott,hogy tegnap este lehetett vissza szerezni a zálogomat. Megvontam a vállam,majd vissza szerzem később. Kira még mindig nem volt sehol,ezért megkérdeztem Nó-t tud-e valamit.
- Mit tudjam én,biztos Krisz-nél van...-Elharapta a mondatot és aggódva nézett rám.
- Mi van?- Próbáltam elrejteni csalódottságomat azzal,hogy meglepettséget színlelek.
- Semmi,semmi.-Válaszolta sietve. Gyorsan átöltöztem és elő vettem a maradék kekszet. Azt zabáltuk és közben kibeszéltük az élet nagy dolgait. Mint pl. Nicki Minaj-nak hogy lett ekkora segge és hogy Luke Hemmings és Pete Wentz mért nem veszi a fáradságot és jönnek el értünk,hogy az oltárnál közösen kimondjuk a boldogító igent. Éppen azt filéztük ki,hogy Zack Efron hányas egy tízes skálán, amikor kopogtak.
- Jó reggelt kicsikéim!-Mosolygott rám a konyhás néni- Kihordjuk a reggeliteket,nehogy bőrig ázzatok.-Nyújtott felém egy tálcát,amin gőzölgő vajas-pirítós kenyerek voltak. a kezembe nyomta és már ment,de hirtelen visszafordult.-Jaj,Csillagom,majd' elfelejtettem ezt a szerkentyűt a drága Krisz küldi neked.-Azzal átadta a telefonom és távozott. Hah! Még hogy drága... Még mindig az ajtóban álltam,egyik kezemben a tálcával,másikkal feloldottam az érintőképernyőt és ez volt a hátteremre szerkesztve piros betűkkel: Hogy lásd milyen kegyes vagyok Hercegnő!
Egyszer megverem ezt a gyereket! Elraktam a mobilt és elordítottam magam.
- Nóóóóó!
- Nem kell kiabálnod,itt állok melletted.-Ütögette a fülét.
- Ja,bocsi tessék itt van kaja.-Nyújtottam neki egy pirítóst,amibe jóízűen harapott bele.
Az eső egész délelőtt esett. Még az ebédet is kihozták. Nó-val folytattuk az "élet nagy dolgai" témát,kora estig ,amíg nem állt el az eső. Megörülve a napnak,kimentünk sétálni a partra és beszélgettünk.
- Tényleg volt pasid?-Kérdeztem Noémit.
- Aha,de mondom tök bunkó volt.-Magyarázta,amikor is hangokat hallottunk.
- Egy ezres,hogy nem mer beleugrani-Mondta Krisz a haverjának,miközben háttal állt nekünk. Csöndben magam után húztam Nó-t egy fa mögé,ahonnét nyugodtan hallgatózhattunk.
- Én tartom és emelem...mondjuk ezerötre.-Kontrázta az egyik haverja,aki mellette állt,asszem Dani. Még jobban Krisz-re fókuszáltam és tekintetem megállapodott a seggén. Nyugi,nem vagyok perverz. Egy telefon alakú dudort láttam a farzsebénél és eszembe jutott,hogy imádok bosszút állni. Gondolkodás nélkül rontottam ki a fa mögül és pár lépéssel a háta mögött voltam. Ki kaptam a zsebéből és már futottam is.
- Hé,azt add csak vissza!-Kiáltotta fölöslegesen,mivel rohantam ahogy csak tudtam. A baj csak az volt,hogy Ő sokkal magasabb nálam, ezáltal a lábai is hosszabbak,így hamar beért.
- Állj meg!- Kiabálta közvetlen mögöttem. Hirtelen megálltam és és feléfordultam olyan hirtelen,hogy majdnem elestem a mellettem lévő pocsolyában.- Rendben. És most add vissza-Hangja nyugodtabb volt. Nekem meg még mindig játékos kedvem volt.
- Vedd el,ha tudod-Vigyorogtam rá és nagy lendülettel felemeltem a magasba hiperszuper Iphone -ját. Csak sajna túl nagy volt a lendület,így a telefon egyenesen belerepült a mellettem lévő pocsolyába.
Köszi,hogy elolvastad! Kérlek írd meg kommentben melyik nyolcadik eleje jobb,ha nem túl nagy kérés. Köszi! Imádlak titeket!
Puszi: happy hippie <3 :)
- Mit tudjam én,biztos Krisz-nél van...-Elharapta a mondatot és aggódva nézett rám.
- Mi van?- Próbáltam elrejteni csalódottságomat azzal,hogy meglepettséget színlelek.
- Semmi,semmi.-Válaszolta sietve. Gyorsan átöltöztem és elő vettem a maradék kekszet. Azt zabáltuk és közben kibeszéltük az élet nagy dolgait. Mint pl. Nicki Minaj-nak hogy lett ekkora segge és hogy Luke Hemmings és Pete Wentz mért nem veszi a fáradságot és jönnek el értünk,hogy az oltárnál közösen kimondjuk a boldogító igent. Éppen azt filéztük ki,hogy Zack Efron hányas egy tízes skálán, amikor kopogtak.
- Jó reggelt kicsikéim!-Mosolygott rám a konyhás néni- Kihordjuk a reggeliteket,nehogy bőrig ázzatok.-Nyújtott felém egy tálcát,amin gőzölgő vajas-pirítós kenyerek voltak. a kezembe nyomta és már ment,de hirtelen visszafordult.-Jaj,Csillagom,majd' elfelejtettem ezt a szerkentyűt a drága Krisz küldi neked.-Azzal átadta a telefonom és távozott. Hah! Még hogy drága... Még mindig az ajtóban álltam,egyik kezemben a tálcával,másikkal feloldottam az érintőképernyőt és ez volt a hátteremre szerkesztve piros betűkkel: Hogy lásd milyen kegyes vagyok Hercegnő!
Egyszer megverem ezt a gyereket! Elraktam a mobilt és elordítottam magam.
- Nóóóóó!
- Nem kell kiabálnod,itt állok melletted.-Ütögette a fülét.
- Ja,bocsi tessék itt van kaja.-Nyújtottam neki egy pirítóst,amibe jóízűen harapott bele.
Az eső egész délelőtt esett. Még az ebédet is kihozták. Nó-val folytattuk az "élet nagy dolgai" témát,kora estig ,amíg nem állt el az eső. Megörülve a napnak,kimentünk sétálni a partra és beszélgettünk.
- Tényleg volt pasid?-Kérdeztem Noémit.
- Aha,de mondom tök bunkó volt.-Magyarázta,amikor is hangokat hallottunk.
- Egy ezres,hogy nem mer beleugrani-Mondta Krisz a haverjának,miközben háttal állt nekünk. Csöndben magam után húztam Nó-t egy fa mögé,ahonnét nyugodtan hallgatózhattunk.
- Én tartom és emelem...mondjuk ezerötre.-Kontrázta az egyik haverja,aki mellette állt,asszem Dani. Még jobban Krisz-re fókuszáltam és tekintetem megállapodott a seggén. Nyugi,nem vagyok perverz. Egy telefon alakú dudort láttam a farzsebénél és eszembe jutott,hogy imádok bosszút állni. Gondolkodás nélkül rontottam ki a fa mögül és pár lépéssel a háta mögött voltam. Ki kaptam a zsebéből és már futottam is.
- Hé,azt add csak vissza!-Kiáltotta fölöslegesen,mivel rohantam ahogy csak tudtam. A baj csak az volt,hogy Ő sokkal magasabb nálam, ezáltal a lábai is hosszabbak,így hamar beért.
- Állj meg!- Kiabálta közvetlen mögöttem. Hirtelen megálltam és és feléfordultam olyan hirtelen,hogy majdnem elestem a mellettem lévő pocsolyában.- Rendben. És most add vissza-Hangja nyugodtabb volt. Nekem meg még mindig játékos kedvem volt.
- Vedd el,ha tudod-Vigyorogtam rá és nagy lendülettel felemeltem a magasba hiperszuper Iphone -ját. Csak sajna túl nagy volt a lendület,így a telefon egyenesen belerepült a mellettem lévő pocsolyába.
Köszi,hogy elolvastad! Kérlek írd meg kommentben melyik nyolcadik eleje jobb,ha nem túl nagy kérés. Köszi! Imádlak titeket!
Puszi: happy hippie <3 :)
