Seventh

...-Tehát,amint látjátok,mögöttem vannak ezek a két személyes Zorbing-ok. Válasszatok párt magatoknak és azok nyernek akik a legtovább állva maradnak. Tita és Gergő segít mérni az időt. Na gyerünk mintha élnétek.-Mondta,bennem meg megállt az ütő. Klausztrofóbiás vagyok! Nó láthatta rajtam,hogy lefehéredek mert megkérdezte-Jól vagy? Szólhatunk Bálintnak,ha akarod.-Majdnem meghatódtam az aggódása miatt.
- Neeem kösz, asszem  inkább ellógom-Erőltettem vigyort az arcomra.
- Noémi,leszel velem?-Kérdezte félénken Péter a happy boy-os alsógatyás,mire Nó kérdőn nézett rám.
- Menj csak-Mosolyogtam.
- Rendben leszel?-Aggódott.
- Igen-Mosolyogtam továbbra is.
- Akkor menjünk-Fordult Petihez,majd elindultak,én meg egyedül maradtam. Vagy mégsem...
- Na,mi van itt hagytak?-Kérdezte egy gúnyos,ugyanakkor nagyon ismerős hang.
- És téged?-Kérdeztem vissza a kelleténél kicsit mérgesebben,nem tudom mért.
- Én nem akarom idiótaságokkal égetni magam.-Válaszolta vigyorogva,amitől ugrott egyet a hasam.
- Klausztrofóbiás vagyok-Mondtam,mire meghallottuk Bálint hangját.
- Hé,ti ketten! Mért ácsorogtok ott,azonnal bújjatok bele egy labdába és gyerünk a vízre. Nem marad ki senki!-Mutatott ránk és egy labdára.
- De...-Kezdtem.
- Nincs semmi de. Amint látjátok,mindenki részt vesz ebben,szóval ti sem maradtok ki.-Biccentett a víz felé,ahol a többi pár mind azon igyekezett,hogy ne essen el.- Na gyerünk-Kísért minket oda az utolsó labdához.-Másszatok be,én meg felfújom-Annyira hangos volt és annyira bepánikoltam. Belökött minket a vízbe,mire azonnal elestem,Krisz meg csak röhögött. Nagyon mérges voltam ezért lerántattam magam mellé. Olyan meglepődött arcot vágott,hogy könnyezve nevettem,erre Ő elég mérges fejet vágott,ezért abbahagytam.
- Inkább nyerjük meg,ha már összezártak minket-Mondta durcásan.
- Már megbocsáss,de nem én fetrengek-Húztam fel a szemöldököm.
- Oké,oké-Emelte föl a kezét megadóan. Egyszer csak egy bazi nagy  hullám jött, amitől annyira üvölthetnékem támadt,hogy az hihetetlen. Alig tudtam megkapaszkodni.
- Ne üvölts!-Kiáltott rám Krisz. Ááá,szóval nem csak gondoltam.
- Bocs,de bezártság érzetem van-Mondtam nyugtalanul.
- Mivel be vagyunk zárva.-Világosított föl.
- Kuss! Nem vagyok kíváncsi  az okoskodásodra,csak essünk túl ezen az egészen és kész-Mindezt próbáltam nem mérgesen mondani és igyekeztem állva maradni,ami mondanom se kell nem sikerült. Persze Krisznek igen. Mondjuk neki,mi nem sikerül? BUMM,megint elvágódtam.
- Te ragasztóztad be a padokat igaz?-Látszott rajta,hogy tudja,nem értettem akkor mért kérdezi.
- Elloptad a ruháimat!-Védtem magam.
-Te ragasztóztad be a padokat igaz,vagy nem igaz-Hangja egyre ingerültebb volt.
- Igen én voltam,de megvolt rá az okom,ugyanis elloptad a ruháimat és azt terjeszted,hogy lerohantalak,pedig tudod,hogy nem igaz!-Kiáltottam dühösen,miközben újból próbálkoztam a felállással,sikertelenül.
- Az lehet,de én csak a te ruháidat vettem el és nem a kedves Noémiét is. Nagy különbség. Szóval,ha még egyszer bosszút akarsz állni,akkor kérlek hagyd ki a barátaimat.-Bevallom a hangja kicsit lelkiismeret furdalást  okozott,amit eszemben sem volt kimutatni.
- Azt hiszed a kis szónoklatoddal most lelkiismeret furdalásom van?-Kérdeztem, gúnyosnak szánt hangnemben.
- Nem hiszem,tudom. Látszik az arcodon-Vigyorgott. Ezt nem hiszem el, hogy tud kiismerni párnap alatt? Végre feltudtam állni,erre meg ő ingott meg,ezért rám esett.Jól gondolod,mint a filmekben.
-AÚÚÚ!-üvöltöttem-Muszáj mindig ezt csinálnod?-Kérdeztem ingerülten.
- Már megbocsáss,most miattad estünk el!-Kicsit ingerült volt.
- Há! Akkor beismered,hogy a pályaudvaron,te jöttél nekem?-Vidámkodtam.
- Felejts el mindketten tudjuk,hogy beindultál rám és ezért rohantál le.-Vigyorgott,amitől megjelentek a kicsi gödröcskéi az arcán és görcsbe rándult a gyomrom. Legszívesebben gyomorszájon rúgtam volna,ha nem fekszik rajtam és nem követem el azt a hibát,hogy belenézek a szemébe,mert totál lefagytam. Valamit gyorsan mondanom kellett,nehogy észrevegye,elalélásomat,amit a szemei okoztak.
- Akkora bunkó vagy! El nem tudom hinni,mit eszik benned Kira - Hangom kicsit remegett.
- Amit te-Hajolt közelebb suttogva. A lélegzetem is elállt,szóval csak ennyit tudtam kinyögni.
- Gyűlöllek,tiszta szívemből gyűlöllek-Suttogtam. És...És akkor, megéreztem ajkait az enyémen. Oké,akkor most a mennyországban vagyok?



** Na itt is van a hetedik rész! Remélem mindenki happy. Nem tudom,hogy mennyivel lett hosszabb mint a többi,de szerintem kicsit az lett. Ha akartok kérlek kommenteljetek,mert tudni szeretném,milyen lett. Ja és szerintem észre vettétek,hogy megváltozott a kinézete. azért is kéne komizni,hogy maradjon ez,vagy a régi. Nagyon megköszönném.
      Puszi: happy hippie :) **