2014. október 25., szombat

Eighth



Az egész kb 10 másodpercig tartott,de mégis úgy éreztem,hogy a mennyben vagyok. Elhúzódott tőlem és... és.... és olyan "hah, én megmondtam" fejjel rám VIGYORGOTT!!
- Tudtam hogy vágysz rám- Na jó én itt totál bepipultam,még jobban mint eddig bármikor.
- Te seggfej!!-Csaptam a fejére- Az egyetlen dolog amire vágyom az az,hogy téged rohadtul szétverjelek!!!-Még mondani akartam valamit,vagy a fejéhez vágni néhány sértést,de megszólalt Bálint sípja,így inkább szótlanul kievickéltünk a partra,bár Krisz folyton vigyorgott és AHAJJ! Mért kell neki ilyen jól kinézni!?
 Ki másztam a labdából és meg sem várva Bálint utasításait elrohantam a házunkhoz. Bent eldőltem az ágyamon és üvöltettem azt a számot,amit mindig hallgattam amikor dühös voltam. Hogy lehet valaki ekkora seggfej!?! És basszus! Én élveztem azt a csókot!!
 Nagy szitkozódásomból az zökkentett ki,hogy a telefonom pittyeg. A bátyám volt.

        Levi: na mi van hugi? vannak jó csajok?
        Lív: nem nézek csajokat!
       Levi: jóvan csak poén volt . akk bepasiztá?
       Lív: haggyá má ezzel!
       Levi: hah szóval van valaki....öntsd ki a szíved a bátyácskádnak!
       Lív:  Krisz és naon helyes és folyton szivat és akkora seggfej és bunkó és megcsókolt
               és annyira utálom!!!!!
      Levi: álljon meg a menet megcsókolt???!!! WTF?! 
      Lív: azér annyira nem volt rossz...
     Levi: megverjem?
     Lív: elgondolkodtató ajánlat,de nem kell. na de mind1 másik téma. mit csinálsz?
     Levi: FIFA :)
     Lív: kivel? :)
     Levi: Csongorral
     Lív: de ugye senki nem pipált le?!
     Levi: nyugi hugi még mindig te vagy a gól királynő :))
     Lív: na azér :)
     Levi: na megyek mer Csongor porig aláz. aztán ha valami gond van azzal Krisz gyerekkel
              szólj és megverem.
     Lív: kösz szia.

Zsebre vágtam a telefont és kimentem. Aztán visszamentem mert elfelejtettem leállítani a zenét,így a Fall Out Boy - The Pheonix-je teljesen kihallatszott. Elindultam az étkező felé ahol Nó várt.
- Hol a francban voltál? Téged kereslek már mióta!-Hangja aggódó volt.
- Bocsi,csak kiakadtam és a bátyámmal beszéltem.-Mondtam és rá mosolyogtam.
- Krisz?-Kérdezte jelentőségteljesen,mire én csak szomorúan bólintottam.
- Egyszer kinyírom-Csóválta a fejét és átkarolta a vállam. Így mentünk a sátorba és álltunk be a sorba. Mikor leültem kivettem a telómat farzsebemből,hogy ne lapítsam szét a seggemmel és az asztalra raktam. A kaja fincsi volt: paradicsom leves és grill csirke.
 Egyszer csak valaki lehuppant mellém és annyira meglökött,hogy majdnem magamra öntöttem a levest. Hát persze,hogy Gyönyörűseggfej volt!
- Mi a fa.... 
- Hé hercegnő nem beszélünk csúnyán.
- Mi a fatraktort keresel itt?-Javítottam ki magam.
- Rémlik még,hogy valaki tönkretette az asztalunkat?-Francba! Máskor tényleg jobban át kéne gondolnom,mivel ütök vissza. 
- Ja asszem- Mondtam unottan és tovább ettem. Azzal,hogy Krisz odaült hozzánk nem volt különösebb bajom,de mikor az egész udvarnépe is oda gyűlt körénk,nagyon bedühödtem,amit igyekeztem palástolni. Észrevettétek,hogy amikor Krisz a közelemben van mindig dühös vagyok? Na igen én is. Gyorsan befejeztem a kajálást és elrángattam Noémit. Pedig tiltakozott,hogy ő még beakarja fejezni a kajálást,de leintettem azzal,hogy a kajánál fontosabb dolgok is vannak. Kiléptünk az ebédlőből és felsóhajtottam.
- Uram atyám! Nem fogom kibírni vele az egész nyarat-Hisztiztem útközben a házunk felé.
- Én meg nem fogom kibírni,ha megint elrángatsz a kaja elől- Dünnyögte Nó.
- Jó bocsi. Kérsz kekszet?-Mosolyogtam rá miközben kinyitottam az ajtót. Bementünk és előhalásztam a szekrényemből a vanilíás-csokis kekszet. Nagyban ettem,amikor Nó-nak megszólalt a telefonja. Tényleg még nem is láttam a telefonját. Nem mint ha ez fontos lenne,csak elgondolkodtam szokás szerint. Eszembe jutott a tesóm,hogy meg kéne kérdezni ki nyert FIFÁ-ban. Nyúlok a zsebemért,de nincs ott. Aztán majdnem felröhögök,mert eszembe jut,hogy a farzsebembe raktam,de türtőztettem magam,mivel Nó épp a nagymamájával beszélt. De a farzsebemben sincs. Ekkor bevillan,hogy kiraktam az étkezőben az asztalra,hogy ne üljek rá. Gyorsan odarohantam az asztalhoz,ahol ültünk. De ott sem volt. Át gondolom ki ült a közelemben,aki nem adná vissza,hanem csak úgy elcsórná és..... KRIIIIIIIIISZ!!!!! Legszívesebben ezt ordítottam volna mint azokban a filmekben,ahol a főhős elveszít valami nagyon fontosat,de sajan ez nem egy film. És amúgy se segítene. De ami mindig is segíteni szokott az az,hogy leüvöltöd az általad legjobban utált ember fejét. Szóval én épp ezért indultam el Krisz-hez.


  ** Remélem jól telik a szünetetek,mert nekem nagyon! És azt is remélem,hogy tetszett a rész. Ha minden igaz holnap hozom a kövit. Drukkoljatok,hogy eltudjam csórni anyám lap-topját,mert telóról nem akarok írni :)

        Pusziiii: happy hippie <3 :D **

 

 
 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése